A Társaság kronológiája

A Vadásztársaság 1961-ben alakult, az akkori elveknek hűen a nagyobb gyárak, szövetkezetek, vezérei és pártbéli emberek alapították. Helyi halandó csak nagy kapcsolatok révén kerülhetett be soraikba. A terület Makád- Lórév-Szigetbecse településeket érintve nyugatról a Duna, DK-K-i irányból a Soroksári Dunaság határai közé ékelődve a Lánggépgyári Vadásztársaság nevet vette fel. Területe közel 5000 hektár, melyen a mezőgazdasági kultúrák sokszínűsége miatt leginkább a Magyarországon honos vadjaink közül a mezei nyúl, fácán, fogoly, vadkacsa és az őz a jellemző. Taglétszám 30 fő körül volt.

A tsz-ek megalakulásával aztán a nagyparcellás művelés és a vegyszerek használata miatt a 80-as évektől kezdődően a vadállomány jelentősen csökken, olyannyira hogy a területről először a fogoly állomány szinte tejesen eltűnt, majd követte a fácánok és vadnyulak létszámának jelentős csökkenése is. A társaság a 80-as évek közepétől tudatos vadgazdálkodással mesterségesen próbálja nevelt fogoly ill. fácán kihelyezésével felhozni az állományt, de éveken át tartó próbálkozás után sem sikerül jelentősen növelni a törzsállományt.

A rendszerváltással egy időben névváltoztatás történik, mikor-is a társaság felveszi a mai nevét, mely a Makádi Vadásztársaság nevet kapja. 1997-ben a törvényi változások hatására számos vadásztársaság megszűnik – átalakul, de a Makádi Vadásztársaság a kialakult helyzetben is egyben maradt. Létszáma 36 fő. A tagjaink áldozatos munkájának köszönhetően felépítettük a vadászházunkat, melyben rendezvények megtartására és minimális létszámban alvásra is lehetőség van. 2011-ben a Csepel szigeti Vadásztársaságokkal együtt megünnepeltük a fennállásunk 60. évfordulóját, melyen kitüntettük az egyetlen ma-is köztünk vadászó alapító tagunkat.

A vadgazdálkodásunknak köszönhetően az őz állományunk jónak mondható, ezt bizonyítja az évenkénti érmes trófeákkal rendelkező elejtett bakjaink száma. A vaddisznó térhódítását a Csepel sziget sem kerülhette el, és mivel a területi adottságok leginkább a sziget déli részén a legjobbak, így évenként már a terítékre hozott vaddisznók létszáma meghaladja a 100-at. Nem ritka az érmes vadkanok elejtése sem. Létszámukat szervezett vaddisznóhajtással és egyéni les vadászatokkal sem tudjuk lassan kordába tartani. A balkáni háború kirobbanása után Magyarországon újra megjelent az aranysakál, mely már sajnos a területünkön is megjelent és szaporodik, nem elhanyagolható kárt okozva az őz állományban. A téli hónapokban még tagjaink és vendégeink számára a vadkacsa és vadliba vadászata nyújt szórakozást.

Kelt 2012.11.29
Bak László V.T. elnök.